the subliminal verses.

Ezt még akkor írtam, mikor nem mertem szembe nézni a legnagyobb problémámmal..
Részletekre nem térjünk ki..
És nem vagyok se Petőfi, se Arany,

Fel alá jársz, kelsz

Az idő nem tart veled,

A gonddal szembe nézni nem mersz,

Inkább lehajtod a fejed.

Sírsz, tépsz és gyilkolsz,

Hangoztatod szavad,

Csendben, másnak nem szólsz,

S átvered önmagad.

Messze futsz az éjben,

S végül ugyan oda kerülsz,

Hiszed, hogy hatolsz a fényben,

Pedig a sötétségből nem menekülsz.

Az igazság tépi szíved,

Nem gondolsz rá, elzárod hirtelen

Így csak gyengülsz, és elfakul híred,

Rád halál vár, másra a végtelen..