2010. november 27., szombat

szétesve*

Nem voltam egyedül, és nem is leszek, mégis mostmár magányos vagyok. Barátokkal lehetek, és nem is kéne semmi mást tennem, csak saját magam adni. De már ahhoz sincs erőm. Semmit nem segít ha itthon ülök, bámulom a tájat, és próbálom nem észrevenni, hogy erős sorvadást érzek a szívemből kisugározva az egész testemben. A legeslegrosszabb mégis az, hogy a szivemben megmagyarázhatatlan boldogság van. Az én lelkem és az övé bennem még mindig egy. És akárhányszor arra gondolok, hogy ez nincs így, hogy nem kellek, nem szeret, nem akar látni.. akkor a boldogság helyét elviselhetetlen fájdalom veszi át. Becsapnak az ösztöneim, erősen elakarják velem hitetni, hogy mi egyek vagyunk, pedig már csak én vagyok, ő nincs sehol. Nem tesz boldoggá az sem ha bárkit megkaphatok ha az egyetlen aki kell nem lehet többé az enyém. *

2010. szeptember 2., csütörtök

Ezt a pillanatot sohasem akarom látni az emlékeim közt.
Sem az ehez hasonlókat, bármennyiszer is megesett.
"Nem csak .. én csak akarom hogy lássák, hogy nem megy.. "
Olyan undorító seb, és még a vér sem folyik úgy mint a többiből, amelyiknek már csak heg van a helyén. Miért? Semmi értelme nincsen. Ha valaki igazán szeretne, nem lennék sebhelyes.

2010. augusztus 14., szombat

Vajon miért teszi?
Soha, soha senkinek nem volt akkora hatalma felettem hogy rábírjon a sírásra. Soha, egyetlen ember nem volt olyan helyzetben, hogy függjek tőle. Senki nem törhetett össze - és ez volt az egyetlen olyan dolog amire igazán büszke lehettem. Senki nem volt annyira fontos, hogy érzéseket tápláljak iránta . hogy igazán szeressem. Nem érdekelt más lelke, nem érdekelt más gondolata. Csakis a sajátom. És ez miért jó? Mert túléltem mindent. Az érzéketlenség remek dolog, bár ha ember nem is leszek tőle. Csodálatos könnycseppek nélkül élni, úgy, hogy majd mást hoz a reggel. Sajnos nem vagyok már érzéketlen. Közelsem. Ha egy valaki képes darabokra törni, és még a maradék darabjaim is csak rá vágynak akkor már nem lehetek teljes. Ha képes arra, hogy minden nap újra és újra megöljön, és én még mindig érzésekkel megáldott ember vagyok, akkor valóban fontos lehet. 
Elszakadt a gondolat menet. 
Najó a lényeg, hogy.. várjá már ezt sem tudom. 

2010. július 25., vasárnap

nincs.

Ilyet még sosem éreztem. Szeretnék meghalni. Ez depressziós, és felelőtlen kijelentés volt, és biztos mindenki rögtön azt hiszi, hogy na egy újabb hisztis picsa. Ez az érzés biztosan elmúlik majd, de nem ebben a percben az biztos. Légy erős, tűrj balblabla. De mi a jó az egészben ha egyetlen dolog néhány szó ekkora fájdalmat tud okozni? Mi az értelme bárminek is, ha megöl? Miért szeressek, miért gyűlöljek, ha mindkét érzés egyformán kínoz? 

...

2010. július 13., kedd

ajánlott olvasmány.

Mindennek eljön az ideje. 
Mostanában viszonylag kevés vidám bejegyzésem volt ^o) Nem meglepő, de azért nem katasztrófális az életem. Sőt, szép is a maga módján. De ma személyes levelet fogok írni. Vagyis a fele személyes a fele nem a többi része meg.. tudja a faszom:D ahogy sikerül.




Kedves 'címzett' ! :D ezt leszűkítettem xD
Nagyon kevés rá az esély, hogy ezt Te elolvasod. De ha nem írom le bánni fogom. Ezt kapod tőlem ajándékként. Azt, hogy örökre kizárlak mindenből aminek köze van hozzám. Nagy valószínűséggel évekig látni sem fogsz ^o) mostmár egyetlen közös pontunk sincs, ezt a várost leszámítva, nem maradt semmi.. Soha többé nem leszek a közeledben, egyedül a véletlen hozhat minket össze.
Hónapokig vártam a csodára, hisz teis tudhatod egy tündérmesében élek. Hónapokig vonultam el úgy aludni, hogy a hiányod majdnem megöl. Gyűlöltem rád nézni, gyűlöltem hallani rólad, gyűlöltem a neved. Téged mégis a mai napig szeretlek:$ Nem tudom mit tettél velem, a szívem egyik része neked van kibérelve (deszépen mondtam..:D) mikor arra az elhatározásra jutottam, hogy kitöröllek, elkerüllek, akkor órákon át sírtam. Még reménykedtem, és még mostis reménykedek.. Tudod néha elhiszem, hogy ha délben felkelek (mert akkor szoktam... xD) és kinyitom a szemem téged látlak és majd a nyakamba ugrasz és újra.. újra .. nemtudom leírni jönnek a könnyek:$ Tudod, ha rájöttél, hogy mégis szeretnél velem lenni, akkor a kapun csak bekell mászni, meg már csöngőnk is van meg.. áhh fölöslegesen reménykedek. Látod? Ezt tetted velem. Érzéseket táplálok irántad. Mintha az édes vértestvérem lennél. Mostis rettenetesen hiányzol. És holnap is rettenetesen hiányozni fogsz, és már tegnap is rettenetesen hiányoztál. Vajon elmúlik valaha..?? A sorsa bízom magam, ha ezt elkell olvasnod akkor ugyis elofogod :)
háh:D




ennyi.

2010. június 17., csütörtök

mélypont.

Nem ilyen nem létezik.
Nincs már több könnyem, tengernyi folyt ki belőlem, de még mindig nem apadtam el. 
Próbálok nevetni - hisz az alaptermészetem is a nevetés - de nem megy. Az első másoderc után újra elkezdek sírni. Kifogok száradni. Nem lesz ezígy faszás :/:/

Nem tudom mi van velem. Úgy érzem mindent, és mindenkit elvesztettem. Nem áll itt senki. Az utolsó ember akiben bíztam, hogy majd segít, és majd a puszta jelenlétével helyrehoz belém rúgott. Persze eztis csak képletesen. De akkora rúgást kaptam, hogy egy órán át folyamatosan sírtam, és küzdöttem a saját fájdalmam ellen. Vagyis még most is hullnak belőlem a könnyek, de igyekszem az írásra koncentrálni.


A fájdalom az életben maradás fontos kelléke. De mégis, mindjárt megöl. Elvette a hangom, és már csak némán sikítok. Térdre kényszerít, nem tudok járni. Megbénít. El se futhatok, nincs menekvés. Szembe kell nézni a puszta valósággal. De már nem félek semmitől. Nem létezik semmi ami bánthat. Ennél erősebb erő nincs, ennél jobban nem mar semmi. Még pár perc, vagy esetleg óra, és vége lesz. Akkor majd bátran állíthatom : nincs semmi ami engem legyőzhetne.  "

 Na ezért gyűlölöm az embereket. Pontosan ezért nem akartam közel engedni senkit, hogy ne legyen ez. Ne legyen egy ilyen éjszakám amikor úgy érzem tönkre tettek. Ne sírjak más emberek után, és ne hiányoljam a velük töltött időt. Már pedig most ezvan. Nem is csak egy ember hiánya bánt. Függök tőlük, és ez olyasmi ami elkerülhető lehetne ha teljesen antiszoc lennék ~
..de nem vagyok az. Antiszociálisnak lenni néhány szemszögből egész csábító ^o)  de hülyeség. És hogy miért? Erre nem tudok pontos választ adni. Talán 10ből azért az 1 napért amikor hálát adsz azért aki vagy, és azoknak az embereknek akik ilyenné tettek. Lehet, hogy 10 napból csak 1 ilyen, és a többin dühöngsz, vagy gyűlölsz, de végülis nézzük pozitívan. Havonta 3 szép napod van, ami évente 36 nap (ha elszámoltam bocs, nem vagyok jó matekos.:D) tehát lesz annyi szép napod, amiről majd a temetéseden beszélhetnek. 


Talán ez az egyik indok az antiszoc-ság ellen.




tiszteletem.

2010. május 30., vasárnap

my leftover's day* ;) NEM AJÁNLOTT TARTALOM!

Minden hónapban van egy hét amikor különösen poénossá válik a személyiségem. 
Átmegyek bétából alfába, és egy csomag popcorn nal a kezemben végig nézem a saját napjaim:)
Magyarul kilépek a saját bőrömből (képletesen kell ám érteni, nehogy valaki hívja itt nekem a segélyhívót..) és viccet csinálok abból amin egy átlagos napon sírok.

Rettegjetek emberek, ez a hét eljött, és ha eddig sírtam miattad,  éjjel az ágyad fölött fogok állni és*** /a bloggerek törölték ezt a részt, durvábbra sikerült mint az EREDETI japán Kör. Szomorú. Már horrort sem írhatok a blogomba anélkül h ne szóljanak le:D /

Őrizzük meg a nyugalmat. Vagy ahogy felettébb humoros ofőm mondaná "Őrizzük meg a pánikot!" . Az emberek nem veszik észre ha valaki csak azért röhög a viccükön, mert szánalmas?:D
Csak arról van szó, hogy jelenleg hormonzavaros vagyok, bevagyok zárva a tetőtéri szobámba, és egy sállal átvan kötözve a hasam. 
De csak a szép alak érdekében:DD Apám elvette a fóliát, tehát felkell találnom magam valahogy, hogy lefogyjam a maradék 2 kiló fölöslegem:DDDD
Kezdek újra önmagamra találni. Persze nem most. Jelenleg az intelligenciám valószínűleg egy rajzolt mesehőséhez képest is felettébb alacsony. Rájöttem, hogy a blogom csak egy nagyon kalandvágyó ember tudja értelmezni, mert kurvára átvitt értelemben fogalmazok meg mindent.
Valami régész csávesz tuti értene. Kár h ilyenek már nem léteznek :'(
És most 1 perces néma csend, hogy megtiszteljük a régészeket és kalandorokat akik életük feláldozásával derítettek fényt a múlt különböző koraira.
Psszt!
_____________________________________________________________________________


Komolyan úgy gondoltad, hogy teljesen normális vagyok? 
Komolyan azt hitted, hogy nincsen bennem defekt?
Nem kéne lottóznod, az biztos.

dw. alias bonnie*

2010. május 18., kedd

thousand miles*

Nem hagy nyugodni egy érzés. A hiány.. Mindent török zúzok ami fontos, lököm kiljebb a határokat, barátot az ellenségből ellenségből a barátot, keresem keresem de nem találom sehogy azt ami újra teljesen boldoggá tenne. 
Már önmagammal se vagyok teljesen összhangban.  
Tökre máshogy csinálok mindent ami normális.. :/
Mást teszek mint amit legbelül diktál ... szét tép az érzés de elnyomom, mert úgyhiszem jobb lesz.
De tévedek természetesen:/ 
Minden reggel puszta szenvedés, minden perc mint egy napos haláltusa.
"8 nap mint 8 évnyi szenvedés.. " xDD igen.. ezt csak én meg ő érti.

Mintha minden reggel kiszakítanának belőlem egy darabot és estig keresném.
Nem tudom kitörölni, neked sikerül, nekem nem.

Menekülök.
Te menekülsz?


justme*

2010. május 11., kedd

nothing*

Volt már rosszabb is:)
 
Hova depizzem magam? Mint ezt már korábban kifejtettem, nem én szeretnék a CNN vezető híre lenni mégpedig "A 16 éves lány agyveleje végig folyt a betonúton" címmel. Kibékülök a szituval ami van, és jobb lesz nekem is meg a világnak is.
Ja, és igen én már 16 éves vagyok. Ez szerepel az orvosi jelentésemen, a kórházi zárójelentésen, és a szüleim is ezzel baszogatnak.
Tehát 15 éves létem 9 hónap alatt véget ért. Koraszülött lettem ismét:)

A mai reggel emlékezetes marad.
Fejfájással hányingerrel ébredtem, kiköptem a kávét, elaludtam a tus alatt, lefejeltem a tusoló ajtót, a szemem helyett a homlokom festettem ki.. Vehettem volna a melltartóm a pólómra, és akkor már csak egy hajszál választott volna egy gumiszobától, és a zárt osztálytól.

Legalább ma fociztam egy jót.
És megtanultam bioszon mi az a menstruáció.
Végülis kurvára nem volt fogalmam róla, hogy havonta 1× miért próbál 2centiszer2centis lyukon kimászni belőlem a belem.

Nem vagyok jól, de határozottan haladok előre. Nem tudom merre megyek, nincs nálam térkép, nincsenek járókelők akik elmondanák hogy mi történt, és GPSem sincs ami a sivatagban ahol 150 km-res sugárban nincs semmi felküld a felhajtóra.
Nem lehet soha üres az életem, nem szabad feladni. mert amíg megvan az öntudatom, amíg megvan az akaratom addig tartani kell magam a végsőkig.
És én itt vagyok, nem vesztem el;)

2010. április 29., csütörtök

ez sem publikus. pláne nem:D


Nem látom az arcod többé,
S nem hallom a hangod sem,
Elvesztettük örökké,
Mit úgy gondoltunk végtelen.

Múlik az idő, telnek a napok,
S napokból lesznek a hosszú hónapok,
Nem nézel rám, tekinteted elkerül,
Nem vagy már, s maradtam egyedül.

Elmúltak az évek,
S tudom, soha többé nem látlak,
De megmaradt egy fényképen,
Emléke egy örök barátnak.


Nem látom az arcod többé,
S nem hallom a hangod sem,
Elvesztettelek örökké,
De nem feledlek sohasem.

2010. április 26., hétfő

nem publikus. | nem tiltott, inkább csak nem ajánlott.

Elismerem mindenban igazad volt - és van - . Ez sok mindenen változtat, de a lényegen sohasem. Értsd ahogy szeretnéd, relatív, mert nem tudom konkrétabban elmondani azt amit kerülök.
/Személyes üzenet egy kedves barátnak, aki tényleg fontos számomra akármit is lát./

13 másodperc.
Nagyjából ennyi ideig tart általában míg rájövök miért sírok, vagy miért dühöngök. Miután pontosan meghatároztam mi is a problémám, igyekszem megszüntetni.
Ha a megszüntetés sikerrel járt, visszalépek a kezdőstádiumba, és ezerszer durvábban előadom az eredeti bajt a környezetemnek.(...) 




Ha teljesen őszinte akarok lenni akkor elárulom, hogy nem szeretem az embereket. Nem is engedem őket közel. A legtöbb ember túl kiismerhető, túl sablon. Sokkal nagyobb érték elmondani egyetlen emberről, hogy ismerem aki televan rejtéllyel, akár egy labirintus, mint ugyanezt állítani harminc másik emberről akik ugyanazok a sablonkarakterek, és csupán a külsejükben és egyes berögződött szokásukban különböznek.
Igen.

Bizony.

Egy nap általában 30 megszokott emberrel találkozok. Legtöbbel 'Szia tudom a neved és ennyi' viszonyban vagyok, és bár hihetetlen mégis a veséjükbe látok. Vagy én vagyok nagyon zseni, vagy ők halálegyszerűek. Nem feszegetem a témát, lehet rajta vitatkozni.

Neked kedves barátom (akit egyébként nem gúnyból hívok így..) tehát neked a hosszas véleményben amit rólam írtál teljesen igazad volt. Egyetlen feltételezésben tévedtél.
Nem állítottam magamról szobrot a kertem közepén, és nincs a fényképemmel kiplakátolva a szoba. Ebből egyenesen arányos, hogy tökéletesen tisztában vagyok a hibáimmal. SŐŐT, az hogy tisztában vagyok velük az kevés. Én köszönö viszonyban, vagy ha jobban tetszik puszipajtás viszonyban vagyok a legtöbb hibámmal. Elvégre ha egy hiba korrigálás után is megmarad akkor hozzákell szokni, vagy énis a betonon végzem kifolyt agyvelővel, csupán mert nem tudtam elviselni saját magam. 
A másvilág biztos jó dolog - főleg ha van zacsis sós mogyi meg hideg kóla -. Igen , ilyenen nem illik nevetni. 

Nem ismersz igazán, és talán sosem fogsz. Tudsz rólam minden adatot amit az átlagos napi vegetálásomhoz használok.
Tudod a nevem, a korom, és az általános ismertetőjeleim kezdve a hajlaktól egészen a Leviig.
Nem tudod mi van legbelül.
Egésznap a hibáimat elemezgetem. Van rá időm hiszen a gondolataimat semmi nem köti le. Végig veszem milyen tett racionális és nem. Általában megdöbbenek az eredményen. Te nem?

Elfogyott az ichletem.
de azért ennyi.

2010. április 18., vasárnap

elég egyértelműen megfogod állapítani az első mondat után.

KÉSZ.
ELVESZTEM.
ennyi szia:D

nade most komolyan. az élettől ez a "orvoshoz kell mennem és gyógyszert kell szereznem 3 napon belül vagy meghalok" húzás nem volt szép. 
nincs 5000 ftom életmentő gyógyszerekre.
és már csak 48 órám van.
tehát összefoglalva: az élet olyan kártyát osztott nekem amin piros villogó betűkkel rajta volt hogy "72 órán belül megkell szerezned egy kibaszott drága gyógyszert különben 16 évesen meghalsz!"
ha az Élet társasjáték lenne, tuti nem venném meg. Ez kegyetlen húzás volt. Ha még azt a tényt le is számítjuk, hogy 4 hónapom van még 16 éves koromig. Nem fair tudni a halálom időpontját.


Ebből nem értett senki semmit. Ez volt a cél. Így csak én értem, hogy most mekkora szarban vagyok. Zseniális dolog ez a metafora:D

Mellesleg:

A barátság egy olyan dolog ami nem működik kompromisszum nélkül. Én odaadom a kekszem ha te odaadod a sütid, és láss csodát: nincsen semmi baj.
Ha valakit szeretek, akkor bármit megteszek érte, cserébe viszont csak egy dolgot kérek: ne próbálja a szabadságom korlátozni. Én elviselem ha az illető számomra gyilkos zenét hallgat, úgy viselkedik mint egy idióta, és még akkor sem pofozom fel, ha lehülyéz.  Eddig érthető? Rendben akkor folytatom. Nekem ez a barátnősdi sosem jön be.  Életemben kétszer volt olyan csaj akivel igyugy ment nekünk a dolog:D (úgy beszélek mint egy lezbikusxDD. nos hát nem vagyok az. sajnálom akit ez elszomorít.) [faszomat mááá ebbe a feletébb ZSENIÁLIS szövegszerkesztőbe, hogy jobban akar tudni mindent helyettem:@ 2 mondat megirása kábé 45 perc. ] Tehát ezzel a két csajjal sem lett hepiend. Az egyiktől elköltöztem, a másik.. a másikat szeretem imádom csakhát, Ez bonyolult ne menjünk bele. (...) Viszont van egy leányzó aki ezt az egy kibaszott szabályt megszegte, és kb 3 napja az idegeimen táncol. Olyan nehéz engem szabadon hagyni? Na majd holnap megkérdezem.

Na mára ennyi.

pisilnem kell.

2010. április 8., csütörtök

kicsit más.



Ez tényleg kicsit más lesz mint az eddigi bejegyzések. Legalábbis másnak tervezem. Aztán majd meglátjuk hogy sikerül :)

Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb törés pontok az életében. Eljött az ideje, hogy egy nagyobb fajta törést túl éljek. Ez az a fajta érzés, amikor már nem tudod, hogy hogyan tovább. Most először jogos" volt minden ami bántott. Nem idióta gyerekes pasi ügyön, és még csak nem is hisztiből akadtam ki. Először tapasztaltam meg milyen egy "felnőttebb" olyan igazi összeomlásos fájdalom. Sosem volt ilyen durva, de már tudom milyen érzés, és tudom hogy ezt is képes vagyok legyőzni :) Szóval depresszióról szó sincs, inkább csak jobban megtanultam kezelni az érzéseim.
 Persze segítség nélkül nem ment volna.


Ha nincs nekem  a Levi /akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek.:$/  akkor biztos nem ment volna. Sosem hittem volna, hogy egy ember ennyire kitart mellettem, és segített tegnap este is. Nem ijedt meg attól, hogy a pániktól nem voltam saját magam, és még ígyis segített:$

Hosszú idő óta újra megtapasztaltam, milyen jó érzés is ha vannak barátaim akik szeretnek. Az elmúlt egy hetem nagyon nehéz volt minden. Ami rossz, az mind megtörtént. Még reggel sem tudtam igazán beszélni, nem tudom mi sokkolt le ennyire.
Ha lenne szeretet listám akkor  Niki, és a Tomi most biztos hogy valahol nagyon elöl lennének.  
Nem nagyon írtam eddig neveket, tehát ez így most furcsa..:D
Mellettem álltak, és rögtön látták rajtam hogy valami nincs rendben. 
Végig hallgattak, és már ezzel is rengeteget segítettek.

Most már tudom, hogy rájuk hármukra mindig számíthatok. Főleg Levire ♥

emellett nem tudom mit kezdjek magammal szombaton. mehetnék koncertre, csak nem vágom hogy jutok haza metró, és busz nélkül éjjel:D vagy áthívhatnék valalkit, vagy aludhatnék valakinél. de senki nem ér rá:D..


Szolgálati közlemény: LECSERÉLTEM a háttérzenét. most már nem As I Lay Dying  hanem egy fokkal emberbarátabb. Ugyis még százszor átcserélem:D


DeathWish.

2010. február 12., péntek

ne keresd a logikát ott ahol nincs!

Nehezen, de sikerült a szövegszerkesztőt átállítani az én oldalamra. 
Nem tudom kifejlesztett ki ilyen primitív, és idióta blogszerkesztőt mint ez, de igérem hogy kezet csókolok vele.
Kivéve ha pasi. Kitudja mit fogott előtte? (...)  perverz emberek előnyben, hogy megértsék a gondolkodás menetem.

A mai napot egész sikerenek könyvelhetem el. Megértettem Márkkal a C vitamin létfontosságát. [aki egyébként nagyon kedves aranyos tündéri emberke, csak hogy rajongókat szerezzek neki xD persze ezt márkra mondtam nem a cé vitaminra. xDD ]

na tehát a beszélgetés eképpen zajlott:


   тяаgedу ғoя мy lιғe.     üzenete:
*közben megiszom a cé vitaminom
*megne kérdezd mire van mert már fáj a fejem a sok erőltetett indoktól
                 ıllılııllılı §     ~      "I am your nightmare"    ~    § ıllılııllılı         üzenete:
*XDD
*az vmi szarra jó tanultuk poedig
*bassz gerincen de akk se tom XDD
   тяаgedу ғoя мy lιғe.     üzenete:
*nem szarra! tiszteld a cé vitamint. az mindre jo! ha levágják a lábad egyél sok cé vitamint hidd el visszanő










tehát megint fontos dolgot cselekedtem az emberiség érdekében. 

már megint átállt a szövegszerkesztő a rossz oldalra. nyomom az entert és mitcsinál? huzza itt nekem a szürke csikokat. ha a  szövegszerkesztő ember lenne az tuti h kitaposnám a szempilláját.

hiányzik az én egyetlen szerelmem. gondolom megirom:D nemtudom kinek elmondani a szociális problémáimat. szegény Márkot fárasztom azzal, hogy ha más eheti a szendvicsét a vonaton, akkor én már ne harapdálhatnám szét egy ember kezét? demokráciaaa.
jo lenne ha nem dobáloznék a fogalmakkal amit nem is ismerek xDDD

van egy érzésem, hogy a szomszéd nem szeret engem. sőt az utca sem. Evanescencet hallgatok, és  mivel gyógyszer hatása alatt vagyok az előbb teljes nyugodsággal ordibáltam Amy Lee vel együtt, hogy
Wake me up inside!"
Elmehetnék énekesnőnek. Detökrenagyon:D

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: vmikor leválltam a háttérzenét, tehát most élvezd az As I Lay Dying frissitően nyugtató dallamait. okköszcsá:D  (mostmár énis flegma vagyok??:DDD )

asszem mára ennyi. kezd kiütni az antibiotikum:D

énvoltam. 

2010. február 7., vasárnap

aftermath.

légy üdvözölve.
szomjas vagy? kérsz egy kávét?
... [ a pontok a válaszodat jelzik. értve vagyok?..]
jól teszed, ugyanis pocsék háziasszony vagyok, valószínűlég a zaccot főzném le a kávé helyett.
netán éhes vagy? kérsz sütit?
...
rossz válasz. nincs süti. ha annyira akarsz takarodj le a helyi ABC-be oszt vegyéé' magadnak! csókollak;)

____________________________________________________________________________________

ez a rövid bevezető nem tudom mire volt jo.

az elmúlt hónapokban nem írtam. remek megállapítás. igazából lelki ürülék voltam, így jobb volt ha nem osztottam meg a siralmas hisztimet a világgal.
de mostmár jol vagyok (: szedem a nyugtatom, járok kezelésre xĐ

NEM buktam semmiből félévkor.
Szerintem ilyenre nem volt példa az elmúlt 4 évben.
Ezt azért is írtam ilyen feletébb szexuális színnel, hogy ha esetleg meguntad az olvasást, és lefejeled a monitort, akkor kitűnjön a többi közül. Csupán azért hogy örülj nekem:DD

*Amugy holnap jön a Niki megint suliba:D [Egyiptomban volt megint félévet, és nem láttam május óta]
Róla csak annyit kell tudni, hogy a való életben kb annyira intelligens mint én, és lázba jön ha szappannal locsolhatja a wc ablakon keresztül a kémia tanár kocsiját. Addig se unatkozunk :D

*Rájöttem, hogy a világ legszánalmasabb filmje az Amerikai taxi. Ezzzmiezzz?:D Levan utánozva a Taxi 1, 2, 3, 4 amiket én mint státusz szimbólum, úgy szeretek.
Mingyárt elis mondok egy imát Daniel és Emilien tiszteletére.

.....

na ima lerendezve:D

tehát a film egy katasztrófa. /bocsi ha te vagy a rendező,operatőr,színész, v tudja faszom kicsoda a filmből/ de akkoris tudnia kell a világnak hogy ez lepkeszarnyit nem ér. 
Hát hol tart a világ:O Lassan a Tom&Jarryből csinálnak AMERIKAI MÓDRA pornót:O  nem mondom, hogy nem nézném meg, de én hánynék a legíveltebben ha az a későbbiekben leadnák a CartoonNetworkon..

upszi.

negyed10 van.

mennem kell fürdeni:DD

Na majd később kifejtem kanyargós életmeglátásom..

joéjt;)

DeathWish.